A gránátalma ősz végén termő Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsiában
őshonos gyümölcs, a termést szeptember, és december között szedik le.
Nagy mennyiségű flavonoidot tartalmaz. Káliumban, C-vitaminban és kalciumban gazdag.
A gránátalma fajtáit a gyümölcs színe alapján csoportosítják: fehér, sárgászöld, sötétpiros, feketés ibolya. A legelterjedtebb a sötétpiros és a sárgászöld. A magok húsa általában vörös.
Több tudományos kísérlet bizonyítja a gránátalma pozitív hatását a szív- és keringési rendellenességekkel, valamint a rák és a gyulladásos megbetegedésekkel szemben.
Számos beteg igazolta rendkívüli gyógyító-megelőző hatását az érrendszeri és rákos betegségek esetén.
A legismertebbek napi egy pohár gránátalma lé fogyasztása egy év alatt az érfali lerakódásokat csökkenti.
Rendszeres fogyasztása vérnyomáscsökkentő és vérrögképződést gátló hatású, a vérhígítók és koleszterincsökkentők hatását növeli és lassítja a rákos sejtek növekedését.
A Wisconsin Egyetem (USA) kutatói kimutatták, hogy a gránátalma gyümölcskivonata képes meggátolni a bőrrák kialakulását.
Egy másik kutatás szerint a gránátalmából kivont anyagok jelentős védőhatást fejtenek ki a prosztatarák, illetve humán rákos emlősejtek ellen.
A gyümölcs hatóanyagai korlátozzák a cukor felszívódását a belekben, ezért a cukorbetegség megelőzésében is szerepe lehet.
Kutatások szerint a gránátalma levének háromszor akkora az antioxidáns hatása, mint a vörösbornak vagy a zöld teának.
A Gránátalma felhasználása sokrétű:
A gyümölcshús és a gyümölcslé is használatos vad- és szárnyas ételek, valamint gyümölcssaláták készítése során. Gyümölcsfagylaltok, likőrök, lekvárok és sűrítmények, továbbá bor és ecet is készíthető belőle.
A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta állítható elő. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga.